Amíg vársz ez is érdekelhet:
Az elmúlt évek pénzügyi turbulenciái után 2025-ben a magyar gazdaság egy új korszakba lépett: az infláció fokozatos mérséklődése és a jegybanki alapkamat csökkentése új lehetőségeket és kihívásokat hoz a háztartások és befektetők számára.
Infláció: visszatérés a célhoz
A 2022–2023 közötti időszakot jellemző kétszámjegyű infláció után 2024 végére az éves pénzromlás üteme 5% alá csökkent. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) célja, hogy 2025-ben újra elérje a 3%-os inflációs célt. Az energia- és élelmiszerárak stabilizálódása, valamint a globális ellátási láncok helyreállása hozzájárult ehhez a kedvező trendhez.
Alapkamat és hitelkamatok: csökkenő terhek
Az infláció letörésével párhuzamosan az MNB fokozatosan mérsékelte az alapkamatot, amely 2025 áprilisára 6% körüli szintre csökkent. Ez kedvezően hat a lakossági hitelek – különösen a változó kamatozású jelzáloghitelek – törlesztőrészleteire. Ugyanakkor a banki betéti kamatok is mérséklődtek, ami csökkenti a megtakarításokon elérhető hozamokat.
Befektetések: új stratégia kell
A magas inflációs időszakban népszerű inflációkövető állampapírok (például a Prémium Magyar Állampapír) hozamai is mérséklődnek az új környezetben. Ez arra ösztönözheti a befektetőket, hogy új, kockázatosabb eszközök felé – például részvények, ESG-alapok vagy ingatlanpiaci befektetések – forduljanak.
Hogyan készüljünk fel?
A háztartások számára most a legfontosabb lépések:
Érdemes felülvizsgálni a meglévő hiteleket, és lehetőség szerint fix kamatozású konstrukcióra váltani.
A megtakarítások diverzifikálása – különböző eszközosztályok között – elősegítheti a stabil hozamok elérését.
Rövid távon érdemes figyelni az MNB kamatdöntéseire és a makrogazdasági adatok alakulására.
