A Leon a Tavascan karakteres megjelenését kapta, igazán feltűnő lett.

A plug-in hibrid technológia egy remek koncepció, amely azonban nem tudott elég gyorsan fejlődni ahhoz, hogy valóban hatékony és széles körben elterjedt megoldássá váljon. Az autótulajdonosok gyakran nem veszik a fáradságot, hogy rendszeresen töltsék járműveiket, a gyártók pedig gyakran irreális fogyasztási adatokat közölnek, amelyek köszönőviszonyban sincsenek a valósággal. Pedig az elképzelés nem rossz: a Cupra egyik legújabb modellje például már akár 100 kilométert is képes megtenni tisztán elektromosan – de lehet, hogy ez az áttörés már túl későn érkezett.

2021 óta minden hivatalos márkaszerviz köteles rögzíteni az általuk kezelt autók valós fogyasztási adatait, így ma már pontosabb képet kaphatunk arról, hogyan használják a plug-in hibrideket a mindennapokban. Két évnyi adatgyűjtés és több millió jármű vizsgálata után egyértelművé vált: a PHEV-tulajdonosok jelentős része nem foglalkozik azzal, hogy rendszeresen feltöltse autóját. Ennek eredményeként a valós fogyasztás átlagosan háromszorosa a gyári adatoknak.

A jövőben azonban várhatóan szigorítások lépnek életbe: a gyártók többé nem hirdethetnek irreálisan alacsony, 0,9-1,5 literes fogyasztási adatokat. Ehelyett a valósághoz közelebb álló, 4,5-5,0 literes értékek fognak megjelenni a specifikációkban. Az eredeti koncepció, miszerint a plug-in hibrid egyfajta biztonsági hálóként működik a hatótávpara ellen – hiszen az elektromos hajtás mellett ott van egy hagyományos benzinmotor is –, önmagában még mindig jó ötlet. Azonban a gyakorlatban az alacsony elektromos hatótáv, a töltéssel járó extra macera és sok esetben a korlátlan céges üzemanyagkártyák miatt a rendszer nem működött hatékonyan.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy 2024 szeptemberétől Magyarországon a plug-in hibridek már nem jogosultak a zöld rendszámra és az ezzel járó adókedvezményekre, valamint az ingyenes parkolásra sem. Ezzel gyakorlatilag eltűntek azok az előnyök, amelyek vonzóvá tehették volna ezeket a járműveket, kivéve persze, ha valaki valóban teljes mértékben kihasználja az elektromos üzemmódot. Ironikus módon mindez akkor történik, amikor végre igazán versenyképes plug-in hibridek jelennek meg a piacon, például a Cupra Leon, amely gond nélkül megtesz 100 kilométert elektromosan.

A technológiai fejlődés hatására a töltési teljesítmény is javult: ez a modell AC-n akár 11 kW-tal, DC-n pedig 50 kW-tal is képes tölteni, így közterületi oszlopon alig két óra alatt teljesen feltölthető. DC gyorstöltővel pedig akár fél óra alatt is elérhető a teljes kapacitás. Ezek már azok az értékek, amelyek miatt valóban érdemes rendszeresen tölteni a járművet, hiszen a hatótáv is jelentősen megnő.

A Cupra Leon VZ hajtáslánca egy 1.5 TSI turbómotorból és egy villanymotorból áll, amelyek együttesen 272 lóerős teljesítményt biztosítanak egy hatfokozatú DSG váltón keresztül. Az 1.5-ös benzines motor önmagában 177 lóerőt tud, míg a villanymotor 114 lóerőt ad hozzá. Bár ez az erő egy elsőkerék-hajtású autó számára már-már túlzásnak is tűnhet, a sportos hangolásnak köszönhetően a modell hű marad a Cupra névhez.

A használati tapasztalatok is alátámasztják, hogy a nagyobb akkumulátor és a megnövekedett elektromos hatótáv valódi előnyt jelent. Városi környezetben akár több száz kilométert is meg lehet tenni anélkül, hogy a benzinmotor egyáltalán bekapcsolna. Egy átlagos felhasználónak a 100 kilométeres elektromos hatótáv akár egy hétre is elegendő lehet, de még egy aktívabb használat mellett is elég rugalmas ahhoz, hogy ne okozzon kellemetlenséget a töltés.

A Cupra Leon VZ tehát egy olyan plug-in hibrid, amely végre teljesíti azt, amit az ilyen autóktól mindig is elvártunk volna. Kérdés azonban, hogy a piac még mindig nyitott-e erre a technológiára, vagy már mindenki inkább a tisztán elektromos modellek felé fordul.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük