Nehezen barátkoztam meg a Renault Rafale gondolatával, mert hát, értitek, nem elég, hogy SUV, de még kupé is, ami pont az a műfaj, amiért nem rajongok. Mégis, amikor élőben találkoztam vele, valahogy kiszippantotta a lábam alól a talajt. A forma, a dizájn finomsága, a beltér, ahol minden anyag, amihez hozzáérsz, kicsit arra késztet, hogy elgondolkodj: vajon tényleg francia? Igen, ezt bizony ők csinálták, és most már csak azon kéne reszelni egy kicsit, hogy ne csak kívülről legyen szép, hanem amit a lemezek alatt találunk, az is megüsse a mércét.
Van, aki a kupékra gerjed, van, aki szíve a kombikért dobban, és persze van, aki a divatot követi, amit jelenleg az SUV jelent. Mert hát most épp ez kell a népnek, ebből fogy a legtöbb, minden második eladott új autó hobbiterepjáró, én pedig egyszerűen megszoktam. De attól, hogy elfogadtam, még nem lettem haver vele, főleg ha még kupé formát is adnak neki – na, attól egyenesen a hideg futkos a hátamon. Aztán egyszer csak jött a Renault Rafale, és valami megváltozott. Azt se tudtam, mi ütött belém, de valahogy megrendült bennem a régi világkép.
Érdekes, ahogy te is mondod, a kupé SUV-k valóban új trendet képviselnek. Bár én sem vagyok teljesen a rajongójuk, és nekem is sokszor úgy tűnik, hogy túlságosan is bonyolítják a dolgokat, nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a vásárlók egyre inkább ezt keresik. Lehet, hogy tényleg van benne valami, amit a gyártók ügyesen kihasználnak: a fiatalosabb, sportosabb imázs és a szexi dizájn valóban vonzó lehet a célcsoportnak. És igaz, ahogy mondod, valahogy minden második autós trendet is meglepő módon elfogadunk, miután a piacon bizonyítanak.
A Rafale valóban egy figyelemre méltó darab a Renault kínálatában. Nagyon jól érződik, hogy a dizájnerek tényleg odafigyeltek, hogy a modellel kitűnjenek a tömegből, és bár nem presztízsautó, egyértelműen megpróbálják egy magasabb kategóriában pozicionálni. Az a plusz tér, amit a tengelytáv és a csomagtartó kapacitás biztosít, igazán emeli a komfortérzetet, és érdekes, hogy a lecsapott tetővonal ellenére is sikerült megőrizni a praktikumot. Nyilván sokak számára az ilyen részletek, mint a csomagtartó 630 literes kapacitása, egyértelmű előnyt jelenthetnek.
Ez valóban egy olyan autó, amelynek a formájában egyértelműen érződik, hogy nem a „mindenkinek tetsző” dizájnra mentek rá, hanem valami különlegeset próbáltak létrehozni. A Renault mindig is a kreativitásával tűnt ki, és a Rafale is ezt a vonalat viszi tovább. A hűtőrács, a szobrászati jellegű részletek és a fényszórók valóban olyan finomságokat adnak neki, amik egyedi karaktert kölcsönöznek. Az, hogy nem féltek más irányba menni, és nem követni a megszokott formákat, igazán megkülönbözteti őket, és szerintem sokak számára éppen ez az, ami miatt szerethetővé válik. Az is igaz, hogy egy kupé-SUV típusú jármű elbírja a különleges dizájnelemeket, és a Rafale remekül kihasználja ezt a lehetőséget.