A tragédiák után egy vidéki kézbesítő is megtörte a csendet, és őszintén beszélt arról, milyen volt nap mint nap elindulni a tűző napsütésben. Elmondása szerint ugyan a munkáltató több intézkedést is bevezetett, a valóságot ez sokszor nem tudta felülírni.
A postások minden nap kaptak hűtött védőitalt, ám a rekkenő melegben ez a táskában szinte percek alatt felmelegedett. Mire igazán szükség lett volna rá, már alig jelentett felfrissülést.
A kézbesítő szerint sok esetben a lakók embersége jelentette a legnagyobb segítséget. Többen hideg vízzel kínálták a postásokat, behívták őket néhány percre lehűlni, vagy megengedték, hogy árnyékban pihenjenek egy rövid időre. Mint mondta, ezek az apró gesztusok néha többet értek bármi másnál. A kézbesítőknek pedig legkésőbb délelőtt 11 órára vissza kellett érniük a postára, hogy ne a legforróbb órákban legyenek az utcán.
Kiderült miért haltak meg a Postások! MUTATJUK!
A hír nem ért véget! Folytatáshoz használd a KÖVETKEZŐ OLDAL gombot!
