A módosítás ugyanakkor vitákat is kiváltott. Az ellenzéki pártok egy része azt kifogásolta, hogy az új szabály korábbi miniszterelnöki ciklusokat is figyelembe vesz, ezért szerintük visszamenőleges hatású rendelkezésről van szó. Kritikusai emellett úgy vélik, hogy a korlátozás szűkítheti a választók lehetőségét arra, hogy szabadon dönthessenek arról, kit látnának szívesen a kormány élén. Kekvák: A módosítás a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését is előkészíti. A végleges szöveg szerint az alapítói jogokat az állam gyakorolja, és egy esetleges megszüntetés után csak az államtól kapott vagyon kerül vissza az államhoz. A pontosításra azért volt szükség, mert több alapítvány már a 2021-es átalakítás előtt is rendelkezett saját vagyonnal. Szuverenitásvédelmi Hivatal: Az Alaptörvény módosítása emellett megteremti a jogi lehetőséget a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésére. A Fidesz és a KDNP szerint a korábbi javaslat túlmutatott ezen, és a keresztény kultúra alkotmányos védelmét is gyengítette volna. A volt kormányfő szerint a szabály valójában nem általában a miniszterelnökökről szól, hanem kifejezetten őt célozza. Orbán úgy fogalmazott, hogy a módosítással megpróbálják „eltiltani a néptől”, amit egyszerre nevezett viccesnek és nevetségesnek. Szerinte a kormány túl korán gondolkodik hosszú távon. „Egy hónapja vannak kormányon. Ne álmodozzanak nyolc évről” – mondta.
Forrás: MSN / FB / CBH
